Város története

Budapest XIV. kerülete a főváros pesti oldalán található.

Történelmi neve Zugló, a kerületi önkormányzat is ezt használja hivatalos

névként, régi német neve Lerchenfeld

Közepes méretű, területe 18,15 km², azonban több mint 123 ezer ember otthona,

így a főváros harmadik legnépesebb kerülete (a pesti oldalon a legnépesebb).

Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú

feladatot látnak el.

A belvároshoz viszonylag közel található.

Nagy része zöldövezet, ezért nevezhetjük Pest tüdejének is, 240 hektár zöldfelület

található területén.

Története

A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan,

erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a középkori magyar országgyűléseket és itt

emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába.

Rákos-patak mellett rákászok, a Városliget területén vadászok tanyáztak.

A vidék Pest város fejlődésével a 17. században egyre kopárabbá vált, mivel az

építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.

I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta.

A város a 18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ültetésével.

1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna

építését.

Herminamező, s vele Zugló története ettől a naptól datálódik.

A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület

kopár sivatagból lassan kultúrterületté és településhellyé vált.

19. század elején – 1850 körül – jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén

és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt.

Az 1880-as1890-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja,

a századfordulón a Bosnyák tér környéke.

Városliget a millenniumi ünnepségek alkalmára épült, 1896-ra készült el a Műcsarnok

és 1906-ra a Szépművészeti Múzeum.

Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba

vezették a Rákospatakot.

Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere.

A századforduló előtt – a londoni után – másodikként Európában elkészült a 

Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is.

Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye.

A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a

főváros központja és az ún. „alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között

helyezkedik el.

A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.

A XIV. kerületet 1935. június 15-én alakították három másikkal (XI-XIII.) együtt.

Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott.

második világháború utáni évtizedekben több lakótelep épült (például a Füredi úti,

Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti).

1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati módon felépített

üzletközpontját, a ma is működő Sugárt.

Az üzletközpontot 2004-ben korszerűsítették, mozit és más szórakoztató

létesítményeket hoztak benne létre, így a Zuglói Mozi, Éva Mozi, Sport Mozi

bezárását követően ismét van Zuglónak saját mozija.

Az 1972-es zuglói paneltűz a főváros legnagyobb tűzesete volt.

 

Fottás: wikipedia