Település:
Budapest, 14. kerület

Létrehozva:
2020-03-02 18:13:52


Szépművészeti Múzeum

Szépművészeti Múzeum a város világörökségi helyszíneihez tartozik..........

Szépművészeti Múzeum

Szépművészeti Múzeum állami alapítású és fenntartású országos múzeum 

Budapesten, a Hősök tere műemlékegyüttesének részeként

 Budapest világörökségi helyszíneihez tartozik. 

1900 és 1906 között, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervei alapján 

neoreneszánsz és neoklasszicista stílusban épült.

A múzeum gyűjtőköre az egyetemes művészet. Gyűjteményei az európai képzőművészet 

minden korszakába bepillantást engednek, olyan híres művészek alkotásain keresztül,

mint RaffaelloLeonardoDürerRembrandtGoya vagy Monet.

Műtárgyainak száma jóval meghaladja a százezret. Korábban a magyar művészeti anyagát

átadta a Magyar Nemzeti Galériának, de kiállításán ma már számos magyar művész

alkotása is láthattó.

A múzeum a felújítási munkálatok miatt 2018. október 30-ig nem volt látogatható.

 2018. március 15-én a nagy nemzeti ünnepre tekintettel 70 év elteltével ismételten

megnyitották a közönség előtt a múzeum Román csarnokát, amelyet április 2-ighúsvét 

hétfőig ingyen látogathattak az érdeklődők.

 

Története

A múzeum létesítését - hosszú előkészítés után - 1896-ban határozták el, és a

millenniumi törvény mondta ki. Miután a főváros ingyen átadta a területet, ahol

eredetileg a Rotunda pavilon állt, amelyet eredetileg a Feszty-körkép bemutatására

építettek. 1898-ban pályázatot írtak ki az épület megtervezésére. A kilenc pályamű

közül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervét választották ki megvalósításra.

Az épületegyüttest 1900 és 1906 között emelték, először a neoreneszánsz képtárszárny,

utána a neoklasszicista előépület készült el. 1906. december 1-jén Ferenc József király

avatta fel. A múzeumot december 5-én nyitották meg a nagyközönség előtt.

Az újonnan átadott épületben az addig különböző gyűjteményekben őrzött képzőművészeti 

alkotások kaptak helyet és egységes bemutatási lehetőséget.

második világháború vége felé számos igen értékes műtárgyat menekítettek

nyugatra, és az épület is súlyos károkat szenvedett. Az itt őrzött nagypolgári

gyűjteményeket a szovjetek rabolták el, azóta is az orosz múzeumok díszei.

Nyugatról viszont 194547-ben sikerült a műtárgyak legnagyobb részét

visszaszerezni, restaurálásuk és az épület helyreállítása után, 1949-ben újra

megnyílt a Régi Képtár és az Új Magyar Képtár állandó kiállítása, majd

fokozatosan a többi gyűjtemény tárlata is. A magyar művészetet bemutató,

egyre gazdagodó gyűjtemény szükségessé tette, hogy azt egy önálló

intézményben helyezzék el. A magyar műtárgyakat az 1957-ben megalakított 

Magyar Nemzeti Galéria vette át, míg a Szépművészeti Múzeum az egyetemes

művészet emlékeit lett hivatott bemutatni.

A múzeum főigazgatói

 

Centenárium

A múzeum 2006-ban reprezentatív kiállítások sorával ünnepelte fennállásának

100. évfordulóját. Ilyen volt a Rejtett szépségek címet viselő is, mely az ország

jelentősebb vidéki képtáraiban is megfordult (például a vándorkiállítás katalógusából 

Kecskeméten). A centenárium alkalmából időszakos kiállításon emlékezett meg a

kezdetben egybevontan kezelt régi és modern festészeti osztály első igazgatójáról,

dr. Térey Gáborról (1906-1926), aki jelentősen hozzájárult a gyűjtemény

gazdagításához, európai hírnevének növeléséhez.

A múzeum bővítése

A Szépművészeti Múzeum kibővítését Baán László főigazgató vette tervbe. 2010-ben a 

Karácsony Tamás és csapata által készített tervek kapcsán, Ráday Mihály és Sisa József 

2010 tavaszán megjelent írásai nyomán botrány robbant ki, a terv ugyanis a reprezentatív

főhomlokzat eredeti funkcióját megszüntette volna. A beruházást 2011 februárjában a

kormány leállította, majd bejelentették, hogy a Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén 

múzeumi negyedet hoznak létre, és a Szépművészeti Múzeum itt kap új épületet.

2011. szeptember 29-én kormányhatározat jelent meg arról, hogy a kormány egyetért 

„az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes létrehozásának előzetes irányaival",

valamint a „Magyar Nemzeti Galéria beolvadása révén a Szépművészeti Múzeum és a

Magyar Nemzeti Galéria egyesítésével”. Október 1-jén Orbán Viktor miniszterelnök az

új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztossá

nevezte ki, Baán Lászlót. Október 20-án egy újabb kormányhatározat a Nemzeti Galéria

és a Szépművészeti Múzeum összevonásának személyi és szervezeti intézkedéseire is

felhatalmazta, 2012. február 29-i határidőt szabva meg erre. Baán László tervei szerint

a két múzeum anyaga egyesül, és a Szépművészeti jelenlegi épületében a 19. század 

közepe előtti anyagot, az új épületben pedig az ezt követő időszakot mutatják majd be.

Az új múzeum tervezőjének kiválasztására nemzetközi tervpályázatot írtak ki.

2011-ben Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a megvalósulásra reális

esélyt 2017 végére látott. Mányi István építész, illetve a Mányi Stúdió készítette felújítási

tervek alapján indult el a nagy léptékű korszerűsítés.

 

Az épület

A Schickedanz és Herzog tervezte épület a 19. század második felének eklektikus,

historizáló stílusában készült el. Ennek egyik oka, hogy a kiírt pályázat első díjas

terve (Pecz Samu) reneszánszos antik jegyekben készült. Schickedanz és Herzog

tervét elsősorban a rendeltetés szempontjából találták jobbnak, ezért az

átdolgozással őket bízták meg.

A neoklasszicista előépület homlokzati részéből előugró, központi helyet elfoglaló

nyitott oszlopcsarnokhoz (portikuszhoz) széles lépcsősor vezet fel. A nyolc + négy

oszlopból álló csarnokot elől timpanon zárja, amely sokalakos féldombormű

kompozíciót foglal magában. Az előépület oldalszárnyain lévő hat + öt oszlopos

oldalrizalittal, felül timpanonnal díszített csarnokokat mindkét oldalon tíz-tíz

oszlopos összekötő tagozattal csatolták a középső oszlopcsarnok hátsó falához.

Az előépülethez tartozó belső részek alapvetően antikizáló stílusú oszlopokkal,

nagy terekkel rendelkeznek.

Az előépület mögötti főépület kétszintes képtárszárnyai neoreneszánsz stílust

képviselnek, mind külső, mind belső kiképzésükben. Jellegzetes reneszánszt

utánzó díszítés az épület emeletén körben látható vakablaksor, valamint a

féloszlopokkal díszített falfelület. Az épület oldalait bábos korláttal épített

középerkély (loggia) díszíti. A képtárszárnyak belső terei historizáló stílusúak,

a középső részt fedett genovai palotaudvar tölti ki, amelyet a földszinten

boltívvel záródó, az emeleten kettős, felül archaizáló stílusú díszítménnyel

ellátott oszlopsoros kerengő övez. A kiállítótermek és a grafikai osztály

bútorait és enteriőrjeit Toroczkai Wigand Ede tervezte.

 

Gyűjteményei és szervezeti egységei

A Szépművészeti Múzeum törzsállományát több korábbi képzőművészeti

gyűjtemény egyesítésével hozták létre.

  • 1802: megalakult az első hazai közgyűjtemény, a Magyar Nemzeti Múzeum
  • Itt nyertek elhelyezést az államnak felajánlott különféle ajándékok, hagyatékok, 
  • köztük – az 1830-as években – Jankovich Miklós pesti gyűjtő kollekciója és 
  • Pyrker János László egri érsek csaknem 200 db-os festészeti gyűjteménye is.
  • 1848Kossuth Lajos a budai várból – eredetileg a bécsi császári gyűjteményből 
  • – származó mintegy 80 képet adatott át a Nemzeti Múzeumnak.
  • 1870: az állam megvásárolta a 18. századtól több nemzedéken át gyarapított, 
  • rendkívül értékes Esterházy-gyűjteményt. A 637 festményből, több ezer rajzból 
  • és mintegy félszázezer metszetből álló hatalmas gyűjteménnyel alakult meg a 
  • következő évben az Országos Képtár, mely a Magyar Tudományos Akadémia 
  • épületében működött.
  • 1872: Ipoly Arnold püspök az Országos Képtárnak adományozta gyűjteményét.
  • 1875: a Nemzeti Múzeumban addig őrzött, 1800 előtt készült képzőművészeti 
  • alkotások átkerültek az Országos Képtárba; állománya így hatalmasra duzzadt, 
  • de önálló épülettel továbbra sem rendelkezett.
  • 1884-1896: Pulszky Károly vezetése alatt az Országos Képtár gyűjteménye 
  • jelentős külföldi vásárlásokból tovább gyarapodott.
  • 1901: Delhaes István festőművész kollekcióját a Nemzeti Múzeumra hagyta.
  • 1906: Az Országos Képtár teljes anyagát, valamint a Nemzeti múzeum festmény-
  •  és szoboranyagát a Szépművészeti Múzeum újonnan elkészült épületébe 
  • költöztetették át, így megkezdődhetett a gyűjtemények bemutatása, tudományos
  •  igényű feldolgozása. Az új múzeum birtokába került további néhány fontosabb
  •  gyűjtemény:
  • 19081914: Paul Arndt müncheni régész, műgyűjtő, műkereskedő antik 
  • gyűjteménye (vásárlás)
  • 1912: Pálfy János gróf gyűjteménye (hagyaték)
  • 1914Ferenczy István szobrászművész (1792-1856) szoborgyűjteménye 
  • (hagyaték megvétele)
  • 1934: Majovszky Pál rajzgyűjtemény (ajándékozás)

A világháborús sebek begyógyulása után a múzeumok profiljának egységesítése

miatt a Szépművészeti Múzeum vette át az egykori Ráth György-gyűjtemény egy

részét az Iparművészeti Múzeumtól, valamint a főváros tulajdonába került

Zichy-képtárat, Zichy Ödön gróf hagyatékát.

A múzeum állománya jelenleg hat nagy gyűjteményrészre oszlik: Egyiptomi Gyűjtemény,

Antik Gyűjtemény, Régi Szobor Gyűjtemény, Régi Képtár, Modern Gyűjtemény,

Grafikai Gyűjtemény. Állandó és időszakos kiállításain a gyűjtemények legjavát mutatja be.

Gyűjtemények

Egyiptomi gyűjtemény

Az egyiptomi gyűjtemény Közép-Európában a második legnagyobb. Létrehozását 

Mahler Ede, a magyar egyiptológia megalapítója vetette fel, aki, miután 1901-ben

felmérte a Nemzeti Múzeum egyiptomi műtárgyait, 1902-ben bejelentette, hogy

egyesíteni kellene ezeket a különféle magángyűjteményekben őrzött más

egyiptomi emlékekkel. A gyűjtemény azonban csak 1934-ben, az Antik Osztályhoz

kapcsoltan jöhetett létre. Első kiállítását 1939-ben rendezték meg. 1958-ban a

gyűjtemény különvált az Antik Osztálytól. Több ásatás is hozzájárult a gyűjtemény

gazdagításához, például a gamhudi és sarunai (1907), az Abdallah Nirqi-i (1964)

és a thébai (1983).

A kiállítás az ókori Egyiptom fontosabb időszakainak emlékeiből ad válogatást,

látványos darabjai többek között a festett múmiakoporsók.

Antik gyűjtemény

A gyűjtemény a nem hazai lelőhelyű ókori műtárgyakat őrzi. Magja a Paul Arndt

müncheni régésztől vásárolt márvány- és terrakotta kisplasztikai gyűjtemény.

A kiállítás elsősorban a görög és római művészet emlékeit mutatja be,

kiemelkedő darabja a Budapesti táncosnő néven híressé lett, Kr. e. 3. századból

való márványszobor. Gazdag a ciprusi és a mükénéi kollekció is.

A vázagyűjtemény kiállított darabjai alapján képet alkothatunk az ókori

vázafestészet különböző műhelyeiről. A bronzkollekció legszebb darabja az ún.

Grimani-kancsó.

Régi képtár

Ez a múzeum leghíresebb és legteljesebb gyűjteménye. Alapját az

Esterházy-gyűjteményből vásárolt műalkotások képezik.

Mintegy 3000 festményének jelentős részét az állandó kiállításon mutatják be,

amely végigkíséri az európai festészet fejlődését, stílusirányzatainak változásait

13. századtól a 18. század végéig.

Különösen gazdag az állandó kiállítás olasz része, az itáliai reneszánsz olyan

kimagasló alkotásaival, mint Raffaello Esterházy Madonnája és az Ifjú képmása,

GiorgioneSebastiano del PiomboCorreggioTizianoTintorettoVeronese és 

Bronzino képei, illetve a későbbi, barokk mesterek - köztük CarracciBellotto

Tiepolo - remekműveivel.

német és osztrák festészetet a 15. századtól kezdődően szintén változatos

képanyag, köztük Albrecht Dürer Férfiképmása, Albrecht Altdorfer

id. Lucas Cranach több festménye, valamint a 17. és 18. századi mesterművek

egész sora képviseli.

németalföldi alkotások között szerepel id. Pieter Bruegel híres Keresztelő

Szent János prédikációja című műve, a flamand barokk festők között 

Peter Paul Rubens és Anthony Van Dyck néhány képe.

holland festészetet mindenekelőtt Rembrandt (három képpel) és több követője,

valamint életképek, tájképek gazdag sorozata képviseli. A gyűjteményben és a

kiállításon is kisebb súllyal szerepelnek az angol és a francia festők, utóbbiak

közül kiemelhetők a 17. századi Nicolas Poussin és Claude Lorrain művei.

spanyol anyag a képtár leggazdagabb, világhírű gyűjteménye. Azzá teszi

többek között El Greco hét alkotása, (például Férfi tanulmányfej

Krisztus az Olajfák hegyén), Diego Velázquez korai életképe (Étkező parasztok), 

Francisco de Zurbarán több műve. A gyűjtemény másik súlypontját jelentik

Francisco de Goya festményei (Bermúdezné képmásaA vízhordó lányA köszörűs).

A képtár több képe származik a vitatott tulajdonjogú Herczog-gyűjteményből.

Régi szobor gyűjtemény

A szobortár legnagyobb része a középkortól a 17. századig terjedő időszak

olasz anyagát öleli fel. A gyűjtemény alapját a Pulszky Károly itáliai vásárlásaiból

és Ferenczy István bronzgyűjteményéből származó műalkotások képezik.

Utóbbiból való a gyűjtemény egyik féltett kincse, Leonardo da Vinci kisméretű 

Lovas szobra is. Az olasz mellett a 15.-17. századi német és osztrák szobrászati

anyag is igen gazdag, köztük számos festett faszobor látható. A szobortár

műtárgyai nem egyetlen tömbben, hanem több szinten, a múzeum különböző

termeiben és csarnokaiban nyertek elhelyezést.

Grafikai gyűjtemény

A kb. tízezer eredeti rajz és százezer metszet fele az Esterházy-gyűjteményből,

továbbá Delhaes István és Majovszky Pál kollekciójából származik.

A fényre érzékeny egyedi rajzoknak nincs állandó kiállítása

(a múzeum megnyitásakor volt), egyes részei időszaki kiállításokon kerülnek a

közönség elé, legutóbb Parmigianino és kortársai rajzait és metszeteit láthatta

a közönség. A rendkívül gazdag gyűjteményben az európai grafika – rajzok,

karcok, fa- és rézmetszetek – minden korszaka képviselve van. Köztük az

olasz reneszánsz és barokk mestereinek alkotásai, mint Leonardo da Vinci 

az Anghiari csatához készített két tanulmánya, Rafaello, Coreggio,

Parmigianino; a németalföldi, holland művészek közül például Rembrandt,

a német-osztrák anyagban többek között Altdorfer, Dürer, a spanyolok közül

Goyának 200-nál több grafikai alkotása. A francia művészeket például 

Jean-Honoré FragonardJean-Antoine WatteauEugène Delacroix,

 Honoré Daumier grafikái, Pierre-Auguste RenoirPaul Cézanne akvarelljei képviselik.

A Grafikai Gyűjtemény kiállítótermi bútorait és kutatóterem teljes enteriőrjét Torockai

Wigand Ede tervezte. (A kiállítóterem csak időszakos kiállítások idején látogatható.)

Modern gyűjtemény

A múzeum 19. és 20. századi festészeti és szobrászati anyagát foglalja magában.

Jóval kevésbé gazdag, mint a Régi képtár. Gyűjteményét a Nemzeti Múzeum

19. századi gyarapodása alapozta meg, majd a 19. század végén az állam jelentős

mennyiségű és értékű kortárs művet vásárolt az újonnan létesített, de még fel

nem épült Szépművészeti Múzeum számára. Az épület megnyitása utáni években

kezdődött a gyűjtemény kiegészítése modern francia alkotásokkal.

A festészeti anyag törzse az osztrák biedermeier (Ferdinand Georg Waldmüller,

Friedrich von Amerling) és a francia anyag. A francia romantika például 

Eugène Delacroix, az ún. barbizoni iskola és a realizmus Camille Corot

Gustave Courbet (Birkózók) műveivel szerepel az állandó kiállításon.

A francia impresszionizmust Édouard ManetClaude MonetCamille Pissarro

Pierre-Auguste RenoirHenri de Toulouse-Lautrec egy-egy festménye képviseli.

A szobrászati anyag két súlypontját a francia Auguste Rodin és a belga 

Constantin Meunier több darabból álló kollekciói jelentik.

Vasarely-múzeum


Az Árpád híd óbudai hídfőjére tekintő Szentlélek tér, az Óbudai-sziget, valamint

H5-ös HÉV vonala határolják a múzeum L-alakban terjeszkedő épületét.

A gondozott, zárt kert, a túloldali kastélyépület látványa, a Fő tér hangulatos régi

homlokzatai, felújított bejáratai, díszei, éttermei, aprócska boltjai, a másik oldalon

a Duna a még látható ódon hajógyári létesítményekkel, távolban a Margit-szigettel,

a hídfő túloldalán régi és modern épületekkel, s a mögöttük felsejlő budai

hegyekkel lebilincselő élményt nyújt. Maga a kastélyszárny megőrizte barokk jellegét,

ugyanakkor modern elemeivel méltó környezetben szolgálja Vasarely Kelet-Európában

egyedülállóan gazdag gyűjteményét.Victor Vasarely szülőhazája fővárosának

adományozott gyűjteménye – mely teljes munkásságát felöleli –, a budapesti Vasarely

Múzeum az óbudai Zichy-kastély melléképületének egyik kétszintes, erre a célra

átalakított szárnyában kapott helyet.

Könyvtár

A múzeum igen gazdag könyvtárral is rendelkezik, ami az épülettől nem messze,

a Szondi utcában található. A Szépművészeti Múzeum Könyvtára Magyarország

legnagyobb művészettörténeti szakkönyvtára, mely a művészettörténeti kutatásokat,

és hagyományosan már az egyetemi oktatást is segíti. A könyvtárba ingyenes

látogatójegyet válthatott minden 18. életévét betöltött személy 2009-ig, 2009-től

kezdve a helyben olvasásért is fizetni kell. A könyvtár gyűjtőköre egyetemes, olyan

ritka kiadású műveket is őriznek itt, mint a Hypnerotomachia polypilii (1499).

A könyvtár épületében működött 2008 szeptemberéig a műtárgybírálati szolgáltatás.


forrás: wikipedia