Település:
Budapest, 14. kerület

Létrehozva:
2020-03-01 17:20:57


Hősök tere

A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része.

Hősök tere / Budapest 14. kerület

Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben,

szűkebb értelemben véve a Millenniumi emlékművet jelöli.

A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része.

Fekvése

Az Andrássy út tengelyében, a Városliget nyugati oldalánál fekszik. /Budapesten 

ezen kívül még három Hősök tere létezik: egy Rákosszentmihályon (XVI. kerület),

egy Soroksár központjában (XXIII. kerület), egy pedig Rákosligeten (XVII. kerület).

Az Andrássy út a belvárossal köti össze Terézvárost átszelve.

Határai: Millenniumi emlékműSzépművészeti MúzeumMűcsarnokDózsa György út 37. és 39.

Története

Az Andrássy út végén 1894-ben még egy Ybl Miklós által tervezett ivókút állt.

hévizes kutat Zsigmondy Vilmos kezdte fúrni 1868-ban, aki végül 1877június 4-én talált

rá a hévízre 970 méter mélyen. A kút fölé egyszerű építményt építettek, amit Zsigmondy 

fúrháznak nevezett. 1884-ben lebontották és helyette megint csak Ybl Miklós tervei alapján

díszkút épült. A Gloriette nevű építmény egy 2,5 m magas, hatszögletű, balluszteres korláttal

keretezett terasz volt, aminek a közepén egy 24 m magas zászlótartó rúd állt és két oldalról

lépcső vezetett fel.

A kutat ma a Hősök emlékköve mögötti fémlap rejti.

 

Millennium


Tanácsköztársaság alatt, 1919május 1-jén az egészet vörös drapériával vonták be, 

Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött

alakját állították. A Habsburg királyok (I. FerdinándIII. KárolyMária TeréziaII. Lipót 

és Ferenc József) szobrát kiemelték és Vignali Rafael öntödei vállalatához szállították.

Ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, amelyet pár ún. proletár vert szét.

A két világháború között ezeket a szobrokat ismét felállították. Az új Ferenc József-szobor

(immár nem katonaruhában, hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül)

 1926-ra készült el.1895-ben megszületett a döntés, hogy a Gloriette helyén egy 

millenniumi emlékművet, egy Nemzeti pantheont kell építeni. Wekerle Sándor miniszterelnök 

Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízta meg a feladattal.

A két oszlopcsarnok később készült el és a királyszobrokat csak 1905 és 1911 között

készítették és helyezték el bennük. Eredetileg 14 magyar uralkodó szobra állt az

emlékműben.

A monumentális mű a magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezte,

azonban a tér szerkezete 1929 után megváltozott, amikor elhelyezték a téren a

 Hősök emlékkövét (akkoriban „Hősök országos emlékköve” volt a neve), amelyre

nézve tiszteleghettünk hőseink előtt.

 

Hősök tere

A teret 1932-ben nevezték el „Hősök terének”. Ekkor még virágágyások díszítették. 

1937-ben kövezték le a 34. Eucharisztikus világkongresszus (1938) miatt.

második világháború alatt az emlékmű is bombatalálatot kapott, II. Lipót szobra

teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra deréktól lefele megrongálódott,

Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a feje behorpadt.

kommunista diktatúra alatt az emlékművet átalakították, hogy megfeleljen az

akkori politikai nézeteknek. A Rákosi-korszakban egyes tervek szerint legszívesebben

az egészet elbontották volna, túlzott hazafias volta miatt.[2] Végül is csupán a

Habsburg uralkodók szobrát cserélték le: I. Ferdinánd helyett Bocskai István,

III. Károly helyett Bethlen Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett

II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos szobra került ki.

A lecserélt szobrok a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának raktárába kerültek,

majd onnan Sülysápra szállították. 2002-ben az újraalkotott, előtte sérült Mária Terézia

szobrot a Szépművészeti Múzeumban helyezték el, 2011-ben Gödöllőre, a kastély kertjébe

szállították a Barokk év miatt. 2006-ban Ferenc JózsefIII. Károly, és I. Ferdinánd szobrát

szintén elhozták Sülysápról, és restaurálás után valahol a Szépművészeti Múzeum előtt

fogják felállítani.

A Hősök tere gyakorta volt helyszíne tömeges rendezvényeknek, valamint számos

tüntetésnek és politikai nagygyűlésnek.

1989június 16-án itt volt Nagy Imre és mártírtársai újratemetés előtti felravatalozása.

 1991augusztus 20-án Szent II. János Pál pápa szentmisét pontifikált a téren, amelyen

kb. 200 000 ember vett részt. 2008 óta itt tartják évente a Nemzeti Vágtát.

Látnivalók

A téren látható szobrok:

A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ban épült MűcsarnokMagyarországon az utolsó, 

eklektikus stílusban épült, 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt

vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű – mindhármat Schickedanz Albert tervezte,

a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen. (A Millenniumi emlékmű bronzszobrai 

Zala György munkái).

 

Forrás: Wikipedia